Sajtómegjelenések
mihalik enikő

Hamu és Gyémánt: A szupermodell és a sztárügynök

Az elmúlt években egymás karrierjét építették párhuzamosan és sikeresen, közben szerető és csipkelődő barátokká váltak. A modellvilág műhelytitkairól, őszinteségről, bizalomról, egy Monacóban lerobbant autóról, családról és házi pálinkáról is beszélgettünk Mihalik Enikővel és Kajdi Csabával a Hamu és Gyémánt magazin aktuális lapszámában.

A kezdetek

Csaba, emlékszel arra a pillanatra, amikor először találkoztál Enikővel?

Kajdi Csaba: Hogyne. Először nem személyesen találkoztunk, hanem egy nagyon korai, fekete-fehér tesztfotót láttam meg róla, amely Párizsban készült, Enikő 17 éves korában. Emiatt elkezdtem nyomozni utána, és amikor végre ráleltem – ha jól emlékszem, éppen Párizsban volt –, felvette a telefont, és rezignáltan közölte velem, hogy majd ha Pestre jön, akkor esetleg találkozhatunk. Nem volt túl lelkes, bizalmatlan volt velem. Az első személyes találkozónkon pedig egy zöld katonai posztókabátot viselt.
Mihalik Enikő: Te erre még emlékszel?
K. Cs.: Igen, a nagypapáddal jöttél be hozzánk.

Miért kutattál utána? Miből gondoltad, hogy ez a lány jó modell lesz?

K. Cs.: A fotói alapján nagy volt benne a potenciál már akkor is – pedig még fogszabályzás előtt állt – a személyiségét azonban még nem ismertem, ami pedig nagyon sok mindent eldönt egy lány karrierjében.
M. E.: Igen, még kiálltak a fogaim.
K. Cs.: Emlékszem, hogy egy kampányfotózáson volt egy neves fotós, és már ő is azt mondta rá, hogy Enikő igazi nemzetközi típusú lány. Ezt megelőzően nem nagyon dolgozott Magyarországon.

Miért nem?

M. E.: Tizenöt éves voltam, amikor beválogattak az Elite Model Lookba, és egy bécsi székhelyű ügynökség karolt fel, akik nem dolgoztak Magyarországra.

Amikor azt mondták neked, hogy van benned valami, milyen karrierről álmodtál?

M. E.: Nagyon sokáig nem gondoltam komolyan ezt az egészet. Nem éreztem, hogy volna veszítenivalóm, csak a kalandot kerestem.

Két lábbal álltál a földön, és egyszerűen nem hitted el, hogy mi történik veled, vagy nem hittél magadban?

M. E.: Álmodni sem mertem volna, hogy valaha nagy karriert futok be, és a világ szupermodelljei közé tartozom majd. Egyszerűen csak sodródtam az eseményekkel, mígnem rádöbbentem, hogy kaptam egy lehetőséget, amivel élni kell.

Út a sikerig

Mikortól vetted komolyan?

M. E.: Mielőtt kiutaztam Amerikába, és az ügynökség megelőlegezte nekem az amerikai vízum költségeit, akkor jöttem rá, hogy ezt komolyan kell vennem, mert a modellkarrierem egy egészen új szintre lépett, ahol már a szakma legelismertebb fotósaival, leghíresebb stylistjaival dolgozhatok együtt. Előtte öt évig úgy modellkedtem, hogy nem voltak igazi sikereim vagy nagy bevételem, aztán New Yorkba költöztem, és megszerezték nekem a világ egyik legnagyobb divatcégének a kampányát.

K. Cs.: Az elején volt arra példa, hogy Enikőt hazaküldték New Yorkból, mert nem voltak megfelelőek a méretei. Ebben a szakmában azok a bizonyos két centik nagyon sokat számítanak: ha egy lánynak nem 89-es, hanem 91-es a csípője, az egész ügynökség kétségbe esik, és sok esetben nem is engedik találkozni a kliensekkel, amíg nincs tökéletes formában.

Ne viccelj már – én azt hittem, ez csak Az ördög Pradát viselben van így.

K. Cs.: Pedig nem. Elég régóta élek ebben a világban, és elképesztően magasak az elvárások.
M. E.: Sokszor kérdezik tőlem, hogy akkor nekem megvan, hogy hány kilónak kell lennem, és azt tartanom kell? Őszintén szólva én évek óta nem mértem a súlyomat, csak a centiket – de azt naponta ötször.

K. Cs.: Az egész úgy kezdődött, hogy amikor Párizsban jártam, magammal vittem néhány polaroid képet Enikőről, és átadtam őket Marilyn Gauthiernek, aki Párizs egyik legnagyobb ügynökségének a tulajdonosa. Azonnal beleszeretett, és hívta is a New York-i irodájukat, hogy nekik kell ez a lány. Én pedig intéztem a vízumot Enikőnek. Nagyon sok esetben így fedezzük fel a jövő szupermodelljeit: egy szakavatott szem meglátja a lehetőséget egy új tehetségben.

M. E.: Ebben az a mókás, hogy én éppen ezen a napon ültem le anyukámmal egy nagy beszélgetésre, ami arról szólt, hogy ez a modellpálya nekem nem jött be, vissza kellene mennem a főiskolára. Ebben meg is egyeztünk, pár óra múlva pedig hívott Csabi teljes eksztázisban, hogy megszerezte a vízumot.
K. Cs.: Erre te eléggé visszafogottan annyit mondtál: „Hát, jó.”

M. E.: Utána letettem a telefont, besétáltam anyukámhoz a nappaliba, és mondtam neki, hogy baj van, mégsem tudok visszamenni a főiskolára, most nem lehet abbahagyni. És akkor abban egyeztünk meg, hogy adunk egy évet New Yorknak.

K. Cs.: Enikő szerencsét próbált New Yorkban, de mint ahogy arról már beszéltünk, voltak gondok a centikkel… Novemberben hazaküldték – akkor mondtam neki, hogy menjen haza Békéscsabára, pihenjen, élvezze az otthonlétet, és majd januárban vágjunk bele a fashion weekbe. Emlékszem, én karácsony után még anyukámnál voltam Franciaországban, amikor a kollégáim küldtek nekem polaroidokat Enikőről: döbbenten láttam, hogy topformában van!
Ebben az évben Enikő elképesztően jó show-szezont csinált – többek között a Gucci bemutatóján is részt vett Milánóban. Később a divatház kampányát is vele fotózta Inez Van Lamsweerde, aki exkluzivitást kért Enikőre – azaz az elkövetkező három hónapban minden munkára őt hívta. Hirtelen Mihalik Enikő volt az összes nagy magazin címlapján.


Mihalik Enikő és Kajdi Csaba közösségi médiafelületeit a NuHeadz Talent Management képviseli. Amennyiben szeretne megjelenni a közösségi oldalain, keressen minket.


Jooble

Kajdi Csaba

Igazi sokarcú kaméleon, aki remekül hasonul a környezetéhez.. És hogy melyik az igazi Kajdi Csaba?

Az együgyű celebet és a francia entellektüelt is meggyőzően alakítja. És hogy melyik az igazi Kajdi Csaba? Ezt döntsék el Önök. Az alábbi interjú a HVG Pszichológia magazinban jelent meg először.

Mit jelent neked a szabadság?

Elsősorban azt, hogy szabadon beszélhetsz és gondolkodhatsz. Egyébként Franciaországban érzem igazán, hogy itthon milyen messze vagyunk ettől. De az is szabadság, hogy el merem mondani a gondolataimat a másik emberről. Ezért sokan neheztelnek is rám, amit nem értek, mert miért is ne mondhatnám el a véleményemet. Azt meg végképp nem értem, miért sértődnek meg annyian.

Te soha nem sértődsz meg?

Bírom a kritikát, azt, ha valaki nem ért egyet velem. Azt viselem csak rosszul, ha szándékosan sértegetnek, bántani akarnak. Különösen ha a nemi identitásommal kapcsolatban teszik ezt. De ha szembesítenek a tévedéseimmel, az teljesen rendben van. Akkor viszont rosszul érzem magam, ha megbántok valakit azzal, amit mondok, ahogy például Iszak Esztert egy tévéműsorban. Rólam nagyjából lepereg, ha valaki rajtam köszörüli a nyelvét. Az igazságtalanság viszont nagyon zavar, és ennek mindig hangot is adok. Ha valamiért népszerű vagyok, akkor az pont ez, hogy ki merem mondani az érzéseimet.

Elvárások ismert emberként

Erre az őszinteségre vágynak az emberek?

Talán igen, mert egyre kevesebben vállalják nyilvánosan a véleményüket. A celebek többnyire csak lájkokkal és szívecskékkel reagálnak egymás posztjaira, de hogy valójában mit gondolnak a másikról, azt nem árulják el.

Sokan a szemedre vetették, hogy két év alatt, amióta az Instagram-oldalad létezik, pont olyan lettél, mint azok az influenszerek, akiket kigúnyoltál azért, hogy már a levegővételükkel is reklámoznak valamit. Te viszont legalább kimondod őszintén, hogy „most hagyjak veszni ötszázezer forintot?”. Nem lehet, hogy akkor lennél igazán szabad, ha megengedhetnéd magadnak azt a luxust, hogy nem hajolsz le azért a pénzért? Vagy hogy nem mész el egy bugyuta tévés vetélkedőműsorba?

Akkor nem szabad lennék, hanem hülye. Amikor az Insta-sztorikat elkezdtem, kb. kétezer követőm volt. Néztem különböző celebek oldalait, és arra gondoltam, milyen jó felület ez az Instagram, ahol az ember mesélhet érdekes dolgokat, megmutathat egy külföldi kiállítást például. Ehhez képest nem értettem, hogy a magyar celebek szinte semmilyen valós tartalmat nem osztanak meg, csak olyan hülyeségeket, mint egy tojás széttörése a párjuk fején. A másik lehetőség pedig, hogy nyereményjátékokkal reklámoznak különböző termékeket. Ezt kezdtem el kritizálni. Szép lassan egyre több követőm lett, és persze amikor már kétszázezernél jársz, akkor kezdenek jönni a reklámajánlatok is. Nem vagyok hülye, hogy visszautasítsam ezeket a pénzeket, de arra mindig is vigyáztam, hogy maradjon valós, vicces és értelmes tartalom. Hogy ne egyik reklámból a másikba zuhanjanak azok, akik követnek. Lehet persze, hogy csak a mundér becsületét védem, de most úgy gondolom, van egy határ, ameddig még meg tudod őrizni a hitelességed.

Ha alapvetően tévesnek tartod ezt a rendszert, hogy a celebek Insta-profilja szinte kizárólag reklámfelületként működik, de te mégis beszállsz a buliba, akkor a részévé válsz, ezáltal „legitimálod”. Miközben ha otthagynád azt a pénzt, akkor mondhatnád, hogy látjátok, lehet ezt így is csinálni.

Úgy érzem, ennyi reklámmal nem veszítem el a hitelességemet, ráadásul a reklámtartalom mellé is igyekszem tényleges tartalmat tenni, mondjuk bemutatom a Zsolnay-gyárat vagy elmegyek a pécsi kesztyűgyárba. Számomra ez még belefér. De azt is megértem, ha valaki ezt nem így gondolja.

Gyerekkor

Sokszor beszéltél arról, hogy gyerekként mindig kilógtál a különböző közösségekből. Hány éves korodra találtad meg önmagad?

Hosszú folyamat volt, amelynek fontos részét jelentette a saját identitásom teljes elfogadása. Otthon abszolút elfogadtak az elejétől, és szép lassan én is megbékéltem önmagammal, hogy egy feminin pali vagyok nőies hanggal és mozdulatokkal egy macsó társadalomban. 25 évvel ezelőtt a mainál is sokkal rosszabb volt a helyzet ebből a szempontból. El kellett fogadnom és meg kellett szeretnem magam, különben nem várhatom el, hogy mások is szeressenek. Majdnem 30 éves voltam már, mire ez bekövetkezett.


Kajdi Csaba közösségi médiafelületeit a NuHeadz Talent Management képviseli. Amennyiben szeretne megjelenni a közösségi oldalain, keressen minket.

Diákmagazin: Czura Karina, a kedves lány a TikTok-ról

Czura Karina a lány a TikTok-ról, akinek közel négyszázezer követője van, de az Instagramon is népes tábor kíváncsi a bejegyzéseire. Főként kedvesen vicces videókkal örvendezteti meg a közösséget, ilyen formában a szakképzést is népszerűsítette. A téma nem áll tőle távol, hiszen van olyan szakma, amely iránt érdeklődik. A videózásról, „civil életéről”, terveiről kérdeztük.

A kezdetek

Mikor, milyen indíttatásból kezdett el TikTok videókat készíteni?

Általános iskolában kezdtem el ezt az alkalmazást használni. Amikor elkezdtem használni, még musical.ly-nak hívták. A velem egykorú ismerőseim közül szinte mindenki letöltötte ezt az alkalmazást, ezért kezdtem el én is használni. Akkoriban még elsősorban unalomból, szórakozásból használtam.

Mi tetszett meg benne?

Egyrészt az újdonsága, másrészt nagyon jól el lehetett vele tölteni az időt, és nagyon sokat szórakoztató volt.

Mikor érezte először úgy, hogy sikeres ezen a területen?

Az elején még nem éreztem, hogy milyen videókat érdemes feltölteni, de aztán megtaláltam azt a formátumot (főleg az úgynevezett lip-sync videókat), amik passzoltak hozzám is és a nézők is nagyon szerették. Ekkor éreztem először hogy van keresnivalóm rajta.

Miért szereti most csinálni és meddig tervezi folytatni?

Ez ma már a kedvenc hobbym. Emellett nagyon sok pozitív visszajelzést kapok a követőimtől, akik mindig mondják, hogy ne hagyjam abba, mert nagyon szeretik a videóim. Ma már főleg miattuk csinálom. Addig folytatom ameddig lehetőségem van rá!

Tanácsok kezdőknek

Mit tanácsol azoknak, akik szintén használják az applikációt? Mire ügyeljenek, vigyázzanak? Miként kezeljék a visszajelzéseket, esetleg azok hiányát?

Minden kiskorúnak azt tanácsolom, hogy mielőtt elkezdenek videókat feltölteni, mindenképpen mutassák meg a szüleiknek, hogy mit töltenek fel. Arra oda kell figyelni, hogy semmi olyan tartalmat ne töltsenek fel, amit később megbánnának vagy nem egy nyilvános profilra valók. Szerintem fontos az is, hogy megtaláljuk azt a formátumot, amiben jól érezzük magunkat, de emellett kreatívnak és érdekesnek kell lenni.

A „civil élete” miként zajlik (iskola, hobbi, barátok)? Hogyan változott a sikernek köszönhetően? A környezete (család, barátok, iskolatársak) hogyan viszonyul a sikeréhez?

Sajnos nem csak jó oldala van a TikTok-sikernek…nagyon sok barátot veszítettem már el emiatt és azt is érzékelem, hogy vannak, akik azért szeretnének velem barátkozni mert ismert vagyok – többen ki is használtak már emiatt. Mostanra már megtanultam ezt kezelni. A családom és a barátaim támogatnak mindenben és örülnek a sikereimnek. Egyébként semmivel nem tartom többre magamat másnál, sose tartottam magamat nagyképűnek. Szeretem ezt csinálni, és ezt a lehetőséget kihasználom.

Tervek a jövőre nézve

Milyen tervei vannak akár a közösségi médiával, akár a továbbtanulással kapcsolatban? Akár szakmát is tanulna, ha úgy alakulna? Ha igen, mit?

A közösségi média elég kiszámíthatatlan terep, nehéz megjósolni mit hoz a jövő, de egyelőre élvezem az egészet és szeretnék még videókat készíteni a jövőben is. Ettől függetlenül szakmát is szeretnék tanulni, a kozmetikusi szakmában gondolkodom elsősorban.

Czura Karina weboldala a http://czurakarina.hu/ címen található.


Czura Karina közösségi médiafelületeit a NuHeadz Talent Management képviseli. Amennyiben szeretne megjelenni a közösségi oldalain, keressen minket.

1

Itt találhatók az általunk képviselt influencerekkel kapcsolatos sajtómegjelenések. Ha szeretné velük felvenni a kapcsolatot, keressen minket az alábbi elérhetőségeinken.